Zúg a malomkerék, irama őrülten vad,
ideje nincs megállni, mennie kell, nem állhat.
Karjain forgat együgyűt, szegényet, gazdagot,
alig van pillanat, hogy elszórjon egy-egy magot.
Hajtjuk a vizet, tapossuk a sarat,
szédülve ájulunk időnként, van, ki alulmarad.
Balga vezetők rendelete mint ólom nehezedik ránk,
hogy megfeleljünk, fájdalomtól sziszegve húzzuk az igát.
S ha már megtelt poharunk, fújunk, mint bősz bikák,
fel kell ismerjük keserűségünk valódi okát.
Üljünk le, fogjuk meg egymás kezét, ha lehet,
ne hagyjuk, hogy a monoton napok kiirtsák belőlünk a szeretetet.
BaGucci
egy kedves remény,vagyis költemény szuletett.vannak benne kedvenc gondolatok, sorok,.gratulálok,.
OdpovedaťOdstrániť...és aki ezt olvasod,gondolkodjál el,hogy érdemes-e hajtani az életben.minek, minek ..minek. :)))
hát tényleg nincs minek hajtani...inkább csak lassú tempóban...úgysem lehet messzebb jutni hajszolva, tán csak belerokkani...azt meg minek, minek, minek .:)))
OdpovedaťOdstrániťköszi a hozzászólást:))