Délnyugat szele
álmosan ébreszt.Ablakaim üvege, morzsái
a kukában ébrednek.
Ráncos nyulam
a kalitkában, lyukatlan ruháim még a saroknyi kirakatban.
Neked adom
alakjaim, a nappalaim, éjjeleim , vedreimet, a szakácskönyvemet.
A fényszóró sugara csak az enyém, azt nem adom neked,.
Neked nem, sem neked.
Vigyori törzsfőnök
törzsvendég a törzsében, nevet a gyöngy ritka fogsora.
Fekete kukacot evő
polgár a kínaihoz jár papírzsepiért, minden nap.
Minden holnap is,
még márciusban is, télen nem,.nincs vastag zoknija.
Ha nem így lenne,
törzset romániába telepítene a dédunoka, aki úton van,.
Úton
a kaleidoszkóp felé, papírgyár felé,. Az arra van nem erre.
Soha nem látta
újdonság készítését, amit még cilinderesek
patentoztak.
Várta
a változást, így fekete varjút próbált szelídíteni, nem egeret.
Soha jobbkor, pszichikai
nyomást az állatok birodalmán mások gyakoroltak.
Verhetetlen a szabadság aszisztens szolgája vagy katasztrófája.
Mert egy naiv
tükörtojás várja a fűszerezést, akkor is
ha túl nyers.
Vagy a szerelem hallás
sérültsége örökös, nem hallottam, mit mondtál?
Azt ,hogy
a délnyugat szele ébreszt,az üvegek
is ébrednek.A kukában.
jaKovács Róbert naiv gondolat fűszerezése.
Na, ez hiányzott már a művész úrtól...egy jó kis katasztrófavers:)olyan jól esik, mint a fűnek a harmat tavasszal.
OdpovedaťOdstrániťnálam a csúcs ez :
„Vigyori törzsfőnök törzsvendég a törzsében, nevet a gyöngy ritka fogsora.
Fekete kukacot evő polgár a kínaihoz jár papírzsepiért, minden nap.”
Gratulációm őszinte, jókedvre derített, köszike :)))
nagyra becsulöm az értékelésed,.akkor ez a csúcs??igen, nekem is tetszik, de örulök,hogy neked, és lehet másnak is:))
OdpovedaťOdstrániťköszi a gratulációt:))