Hiány

A nap épp csak hanyatlik,

de repul az idő . . .

marcangol, tusázik

jelen s jövő,

mint tenger vize

hullámzik a kedély,

feltölt az íze,

de ez mind sekély.

Ha itt a dagály,

megragad, eláraszt,

s habjain, mint sirályt

bódultan elringat.

Ám érkezik az apály,

ájultan hanyatlok,

megsebez a hiány,

szédülten bolyongok.

Várva, hogy elmúljon

ez áldatlan állapot,

állok a vízparton

s várom a holnapot.