streda 6. marca 2013

Disznótor

Épphogy pirkad az ég alja,
visítás hallatszik alatta.
Belehasít a falu csendjébe',
szegény pára fekszik a vérébe'.


Emberek futkosnak szaporán fel-alá,
füstöl a katlan,a böllér referál...
tálat a vérére, teknőt a husára,
tenyerek tárva, sült fülekre várva.


Szorgos kezek járnak, mindenki a helyén,
szomszédban a zajra elbődül egy tehén.
Asztalon kés koppan, katlanban zsír loccsan,
sűrű forgatagban kis arany felbukkan :)


Minden kéz belenyúl, tudja a helyét,
ki mit tud, elkap s várja a végét.
Végül a lakoma, itt apraja-nagyja,
kurta farkú barátunknak elrontva a napja.

4 komentáre:

  1. kiérdemelt kép a nagyra becsult vershez. telitalálat !
    ..köszönöm:)

    OdpovedaťOdstrániť
  2. nagyon számít a tisztelt olvasó véleménye . ezért én köszönöm a ... mindent :)

    OdpovedaťOdstrániť
  3. nagyon kedves versike,és nagyon aktuális:))
    ilyen szép versikét akárhol nemlehet olvasni. :)

    OdpovedaťOdstrániť