Épphogy pirkad az ég alja,
visítás hallatszik alatta.
Belehasít a falu csendjébe',
szegény pára fekszik a vérébe'.
Emberek futkosnak szaporán fel-alá,
füstöl a katlan,a böllér referál...
tálat a vérére, teknőt a husára,
tenyerek tárva, sült fülekre várva.
Szorgos kezek járnak, mindenki a helyén,
szomszédban a zajra elbődül egy tehén.
Asztalon kés koppan, katlanban zsír loccsan,
sűrű forgatagban kis arany felbukkan :)
Minden kéz belenyúl, tudja a helyét,
ki mit tud, elkap s várja a végét.
Végül a lakoma, itt apraja-nagyja,
kurta farkú barátunknak elrontva a napja.
kiérdemelt kép a nagyra becsult vershez. telitalálat !
OdpovedaťOdstrániť..köszönöm:)
nagyon számít a tisztelt olvasó véleménye . ezért én köszönöm a ... mindent :)
OdpovedaťOdstrániťnagyon kedves versike,és nagyon aktuális:))
OdpovedaťOdstrániťilyen szép versikét akárhol nemlehet olvasni. :)
:) ez bizony zene füleimnek :) köszi :)))
Odstrániť