Itthon

A világ oly nagy
és végeláthatatlan,
erre is, arra is hagy
sok megoldatlant.

Az ember megy afelé,
hol várja valami,
ám ha hazatér,
tán várja valaki.

Eme kép nyújtván
erőt, mi hajtja,
s a hosszú út után
megtérve ringatja.

Melegbe burkolózva
az út végén elpihen,
szivéből sóhajtva
megnyugszik csendesen.