20O13

Elfáradt paraszt parasztként élte le életét, kereke fordult, de jobbat nem hozott,
volt már itt minden, jegyre kapott kenyerek vagy kivilágított sörkertek.
Csillagvilág igérete nem adta meg a bő szabást, csillogást.Vesztett, veszett a kincs.
Hogy hová lett? Gőzöm sincs, gőzöm, halvány lila gőzöm nincs.


Még mindig vár a húszezertizenhárom kimondatlan szó,

fele titkos rejtély, fele rossz, a fele jó.

Univerzum egy elektromágneses szétszórt kagyló,

beléd verődik a gonosz, de ez / 09696 / nem örökre tartó.

Félti magát a föld. Mennyei fény ellen kitárt komoly pókháló,

gonoszokkal tele védik a kaput, nemhogy betér a végrehajtó.

A sok kapust te is megismered, szemedbe nem néznek, lábukon fénylik a fekete patkó.

Ó, vesztes " Húszezertizenhárom ", 20 013 csak számokban található.

Jeges kendő borítja forró fejed, lángon készíted hagymás korpalevesed.

A gyerekeknek irgalom jár, megmentett gyerekek isszák a szamár-vagy kecsketejet,

te másodfeles vagy, öröm jár lelkednek, a rengeteg elsőnek meg a könnyek.

Betyárbajszod szakállá nő, kimért szigeteden nincsenek vegyszerek sem fegyverek.

Sok bolha nem ért veled egyet, modern ördög körökben halált vállal, így aztán elfelednek,

a "számtalan" kizártnak a sorsa könyvben rejlik, s élete után keresztény módra temetik.

Lelkes békehozó pillangó feléd tart, jelen a tisztuló derűs napsugár,éjjel meg a sárga holdfény jár.

Húszezertizenhárom csók e paradicsom sziget partján, húszezertizenhárom istennek gyermeke vár.

                                                                                         Kovács Róbert verse