piatok 16. mája 2014
Megperzselve
Megszeghetsz minden szabályt,
ettől még nem játszhatsz királyt,
ha a tükör oly szépet is mutat,
nem kerülheted a helyes utat.
Megteheted, de mennyi bánaton át?
Hányszor kell átsírni az éjszakát?
Fejetlen zajban az óvást nem hallod,
lassan otthon fejed le nem hajtod.
Repülj hát , vigyen szél szárnyadon,
jövőd képeit csak cipeld hátadon.
A Nap sugara éget, ezt ne feledd!
Ha lezuhansz, szemed égnek emeled.
Ikaroszként aztán már nem szállhatsz,
megtépázva, csalódottan megállhatsz.
Add most kezed, hogy mellőzd a bukást,
s nézzük még együtt a csillaghullást.
BaGucci / Barta Ágnes /
Prihlásiť na odber:
Zverejniť komentáre (Atom)
Nagyon érdekesen megfogalmaztad e versikét.Persze jó lenne,ha termőföldet érintene versed :)) Gratulálok, nekem tetszik. :)
OdpovedaťOdstrániťJó lenne. Kiírtam magamból a gondolatokat a többit már nem én irányítom.
OdpovedaťOdstrániťKöszi a gratulációt.