Meg lett mondva, ott a pont,
egyességben nincsen gond.
Jövés-menés, életút,
minden szép és semmi rút.
Hetek múlnak, hónapok,
ijedtségre semmi ok,
ám az évek buktatók,
nyers a nyelv és nincsen bók.
Aprócska kis villanások
teszik széppé a világot.
Hozzászokni mindehhez
könnyebb mint az egyszeregy.
Egyedül a csend zajában
küzd a szív s az ész magával.
Üres közöny hogyha fáj is,
érvek szólnak ha kell, máris.
Beindul a sodró örvény,
partra jutni nincs sok remény,
kapaszkodva szikla szélén
érvényt veszthet annyi élmény.
Hogyha az ár messze sodor,
léleknek már nem kell donor,
de ha megtérsz úgy mint régen,
mentőcsónak vár a stégen.
Žiadne komentáre:
Zverejnenie komentára