sobota 8. júna 2013

Középút



Mikor romlott el a kerék, igazán úgy hittem, hogy jól döcögünk,
a lábaink is kevesebbet cipelnek el egymás kapujához.
Mikor beszélsz hozzám, ha beszélsz hozzám egyáltalán, hogy szóba jöjjünk,
valami más, inkább új kell, hogy értelmet találjunk a holnaphoz.


Vastaps a színházakban van, erre elég egy cáfolatlan kézfogás,
zsibbadó altató az egész, hozzám középen vezet az út.
Jobbra tornyok, töltött tollak, tengerszem, pecázás-nincs kapás,
balra salak, répaleves, csizmakiállítás, veszett fonal, vizes kút.


Zúgó erdő nem zúg, csak erőtlen gyomor zubog, semmit sem kér,
tekerő áramfejlesztő hangos, ez más, nem ellenszél.
Csapatmunka ajánlat, cselekvés szorongat, önmagad szóvivője lettél,
a tér óriás, mégis üres, szeretném, de akkor sem mellém  nem fér.


Nem figyelsz. Miért nem figyelsz? ...nem baj, a romlott keréken még javítunk.
Tested tiszta, tejet pohárból issza, a csend is lehet szép.
Aludni fog párnákon, pokrócon, altató a sötét, hangtalan éj,
kiütés nincs, csúszós orvosság van, sétálható és járható lesz utunk.


                                                                                        jaKovács Róbert verse


2 komentáre:

  1. igen, a kereszteződésnél az utak elágaznak, sokfelé irányulnak, de a középút járható. velőt rázó, komoly mű született, a legmélyebb elismerésem a kifejezett gondolatokért :) köszönöm szépen :)

    OdpovedaťOdstrániť
  2. a fontos dolgok fontosak maradjanak,a zsibbadó idők elszáljanak. pici embernek is nagy szavai lehetnek,...meg fordítva. köszönet a elismerést:)))

    OdpovedaťOdstrániť