utorok 2. júla 2013
Szerény katicabogár
Fáraó is elfáradt annak idején, nemhogy még te, aki munkával izmosítod magadat.
Soknak még a munkaidő letöltése is fárasztó, nemhogy még dolgozni kelljen.
Dolgozni, munkálkodni reggel, délben, otthon és éjjel.Dologgal álmodni.
Terheled magad mások gondjaival, egy átvett követ minek cipelni?
Terhes, ködös gondolatokkal ne hagyd magad földre teperni.
Tegnapjaid homályosak, a jövőt sötétben látod.Látod?
Most van, ami érték,ami cipel utadon.Érzékeld s élvezd ki, szívjál mélyen levegőt.
A mélység ürege ha megköhögtet, nem baj, gondjaid fújjad ki szaporán.
Dologgal gyógyulsz, elfoglaltsággal, mozgással tartod el magadat.
Legszebb megoldás, ami nemesít, gondolkodásra kényszerít és koptat.
Naponta öntesz tiszta vizet a pohárba, mégis zavarossá válik.Mert hagyod.
Hagyod, hogy mások szóljanak, megszólaljanak vagyis megszóljanak.
Megint a munka jut eszedbe, figyelemterelés, bírod, elbírod, mert muszáj...
...tovább, hosszabban...tovább..., de figyelsz a mára, magadra, nem másra.
Tetteid törvényesek és pontosak legyenek és fáradt fejed tedd le alvásra.
Kovács Róbert verse
Prihlásiť na odber:
Zverejniť komentáre (Atom)
Zseniális ez a mű :) aktuális, érthető minden szava, magával ragad az élethű ideológiája, élő példa arra,hogy hányféleképpen lehet elmesélni az egyszerű hétköznapokat :)minden elismerésem a tiéd :)))
OdpovedaťOdstrániťnagyon köszönöm,nagyon jól esik a szakmai elismerés, :)))
OdpovedaťOdstrániť