piatok 29. novembra 2013
Levél a lyukból
Palota, mely forog méretes kacsalábon
nem adatik meg mindenkinek, bárhol,
melynek ablakain ha bekacsint a nap,
súlyos bársonyfüggönyt lágyan simogat.
Fényes kockalapokkal kirakott termek,
melyekben keringőt járni is bátran lehet,
majd fáradtan ernyedni a királyi ágyban,
mit baldachin bújtat el a nagy szobában.
Vajon álmodik-e rémest ilyen táncos?
Vagy álma is krémes és nem ráncos?
Pedig birodalma árnyékában kis lak áll,
hova ha belépne, mozdulni sem tudna tán.
Padlónak lapja fényes, csak töredezett,
kis szoba ablakán szél úrfi fütyörészget.
Egy ha bejön, kettő kell, hogy kimenjen,
ülésrendet szervezni, hogy vendég megpihenjen.
Semmi baj, közel vagyunk, nincs senkinek kára,
szeretettel lépünk néha egymás sarkára.
Cinkos pillantással mosolyt küldünk egymásnak,
egérlyukban ez a luxus, tisztelettel üzenjük a királynak.
BaGucci / Barta Ágnes /
Prihlásiť na odber:
Zverejniť komentáre (Atom)
húú de jó.Jobbnál jobb versek szuletnek naponta tőled. Itt látni meg a professzionálisságot az elvégzett munkában. Köszönjuk szépen BaGucci muvésznő
OdpovedaťOdstrániťhúú de örülök :))) ha az ember időmilliomos, még a gondolatok is könnyebben jönnek-mennek...
OdpovedaťOdstrániťigazán nagyon köszönöm az elismerést jaKovács művész úr!