Szinte minden lábnyomom üreset mutat,
nem látom már
magam sem az igazságot.
Tesztelem
a hiány hatóanyagát irántad.
Megfáztam,
a túlfűtött szobában reád várok.
Mestere vagyok a képzelet pörgetésének,
az ébredés egy nagy átverés, mikor nem vagy.
Hiányérzet . Melléktermék a fotóképed,
Szeppenve simogatom la, várlak, a szívemben vagy.
Testedet ápolom, ha kell, borogatom sebeid.
Lelkeddel te foglalkozol, ahogy kell, Isten a vendégünk.
A szerelem nem betegség, érintem a csukott szemeid,
pici szívekkel tölteném meg zsebeid és egymásra gondolunk.
jaKovács Róbert 2013/12/26
lalala♫zene füleimnek, gyönyör szemeimnek.benne van minden ezekben a sorokban.nagyon szép!
OdpovedaťOdstrániťörulök,hogy tetszik.Igen,minden benne van:))) köszike:)
OdpovedaťOdstrániť