Érkeznek az üresnek tűnő ádáz napok,
melyek árvaságra ítéltettek nélküled,
fényévnyi távolság, mi elválaszt s várok,
várok, hogy megint érezzem leheleted.
Zaklatottan zakatol ereimben az erőtlen vér,
csörömpölve csörgedez, mint acélkerék a sínen.
Előttem csak egy pont a biztos, mely sokat ér,
eszméletlenül vágyom, hogy hozzád térjek innen.
Mintha egyedül lennék a Földön, köröttem csend,
amikor távol vagyok s nem révedhetek szemedbe,
pedig a hely, hol topogok, zajos, csacsogás kereng,
de búgó hangod vágyom, hogy csendüljön fülembe.
Csodás lesz a perc, ha majd homlokod simítom,
s ujjaim pórusán át tudtodra adom, mit érzek,
nem csak nézlek majd, de felnézek rád és súgom,
De jó, hogy látlak! Mindenek felett szeretlek!
BaGucci / Barta Ágnes /
A szerelem képviselője hatalommal rendelkezik,feszultség nélkul sívvel gondolkodik,és ismétli...ismétli.....my love. nagyon szép fogalmazás,köszi BaGucci,.
OdpovedaťOdstrániťezt csak olyan személyek érthetik, akik meg tudják élni és látják az értékeket maguk körül! és ha ez az érték távol van, az nagyon fáj és hiányzik!
OdpovedaťOdstrániťKöszi a kedves hozzászólást!