A pillanat színe

Hová rohansz, ember?
Tán megy a vonatod?
Lassíts, ne mozdulj!
Célt nem érsz, meglátod.


Fejvesztett rohanásban
szerencséd mellett elfutsz,
s mire észhez kapsz,
elillan minden, hiába eljutsz.


Állj meg, tekints körül,
lélegezz mélyeket,
apró  kis örömök
töltsenek meg, míg lehet.


Ha idődből kirobogsz,
mi értékes, elmarad,
s majd életed végéig
vádolod magadat.


Megrogytál, kiégtél,
tekinteted elszürkül,
hatalmas űr tátong
akkor majd legbelül.


Most lásd, hogy zöld a fű,
ha érzed is... nem könnyű,
de ha reggel meglátod a fényt,
ujjongj, mert ez a tét.