nedeľa 31. marca 2013

Elmúlik



Rájöttél, rád van helyezve a fényesség, a gazdagság,
szekered csak előre irányul, de idegen vagy a népnek.
Piacon sétálván, önként szórván pénzed a szegénynek,
így gondoltad, te vagy a hatalom, minőség, ez örökkétartás.


Végeredmény mégis más, hiány lakozik a sarokban.
Vesztés nem ért, de akkor is egy karcolás örömet okozna.
De mi legyen az? Vésetés legyen, de mit mutasson benne?
Romlás ne legyen, legyen a gyönyör, gazdagsága említése.


Sok üzenet után mégsem jött rá, mit ábrázoljon.
Bölcsek hozzanak döntést, hisz ötletüket megvásárlom.
Gyűrűbe legyen vésve, ennyit magától is tudott,
a tökéletesség ábráját képzelvén, útjára nekiugrott.


A vén ráncos bölcs előre tudta, várta érkezését,
szólnia sem kellett, a válasz megszületett, illette nevét.
Mi fog emlékeztetni gazdagságomra? Arany kehely?
Nem, ELMÚLIK , ezt vésd karikádba, elmúlik a jóléted.


                  
                                                                        Kovács Róbert verse

1 komentár: