nedeľa 24. marca 2013
Vége, végre vége
Vadlibák húznak, bátor rókák kúsznak,
emberek úsznak, szúnyogok szúrnak.
Van-e reményed emberi lény?
A kezdet volt, de most a végre készülvén.
Gazdagok szomjazni, éhezni fognak,
Szegények szokva a nehezet, nevetve zokognak.
Szempillák perzselődnek, ruhák eláznak,
vetések nem nőnek, zálogházak bezárnak.
Szelek viharrá válnak, kutak kiszáradnak,
újságok nem nyilatkoznak, napok éjszakává válnak,
fegyverek lakat alatt maradnak,
tüzes golyók potyognak.
Szárnyasok futnának, halak szállnának,
élők halnának, halottak élővé nem válnának.
6 500 000 000 ember, ennyi az áldozat.
... Ébresztő, jó reggelt, kedves, felejtsd rémálmodat.
Kovács Róbert verse
Prihlásiť na odber:
Zverejniť komentáre (Atom)
Olyan jól fel van építve, és a végén az a megkönnyebbülés :))) húúú, végre :)
OdpovedaťOdstrániťigen, s köszi, rémálomnak megfefel, köszi a hozzászólśat:))
OdpovedaťOdstrániť