Megásott medrében araszol a víz,
megszokott tempójával csordogál,
néha apály sújtja, majd árral vív,
olykor nyeldes, ha az ég sírdogál.
Efféle folyam a létünk, a sorsunk,
sodor magával hol így, hol másként,
ha révbe ér bárki s egyedül meglapul,
távolba réved..Hogy tovább?Már fél.
Mit, hogyan eztán?-sóhaja tör fel.
Aggódó félelem fonja köré karját,
bizarr a bizalom, epéje keserűn felel,
fekete a fehér, hirdeti gyanakvását.
Gyógyír az idő, ne nyeljen el pánik,
sebek beforrnak, legyen tiszta gyolcs,
vacogó tél virágos tavasszal vitázik,
majd nap melege gyógyítja, mi korcs.
BaGucci
bizony bizony, eljön egyszer az az idő mikor "Mit, hogyan eztán?-sóhaja tör fel.",és megkell mindennel kuzdenunk. Nagyon jó fogalmazás,minden szépen benne található,. szívből gratulálok.:)
OdpovedaťOdstrániťigen az élet csupa kihívás és ettől érdekes.
OdpovedaťOdstrániťköszönöm a megértést és örülök, hogy tetszik!