sobota 7. decembra 2013
Változás
Megásott medrében araszol a víz,
megszokott tempójával csordogál,
néha apály sújtja, majd árral vív,
olykor nyeldes, ha az ég sírdogál.
Efféle folyam a létünk, a sorsunk,
sodor magával hol így, hol másként,
ha révbe ér bárki s egyedül meglapul,
távolba réved..Hogy tovább?Már fél.
Mit, hogyan eztán?-sóhaja tör fel.
Aggódó félelem fonja köré karját,
bizarr a bizalom, epéje keserűn felel,
fekete a fehér, hirdeti gyanakvását.
Gyógyír az idő, ne nyeljen el pánik,
sebek beforrnak, legyen tiszta gyolcs,
vacogó tél virágos tavasszal vitázik,
majd nap melege gyógyítja, mi korcs.
BaGucci
Prihlásiť na odber:
Zverejniť komentáre (Atom)
bizony bizony, eljön egyszer az az idő mikor "Mit, hogyan eztán?-sóhaja tör fel.",és megkell mindennel kuzdenunk. Nagyon jó fogalmazás,minden szépen benne található,. szívből gratulálok.:)
OdpovedaťOdstrániťigen az élet csupa kihívás és ettől érdekes.
OdpovedaťOdstrániťköszönöm a megértést és örülök, hogy tetszik!